2011. október 13.

Száguldás az éterben

Sziasztok!
Bocsánat, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztünk. :( Nem akarok elkezdeni magyarázkodni, hogy suli meg meló, idő- és ihlethiány, nyilván értitek.
Azt azonban szeretném elmondani, hogy nagyon jól esik nekünk (nekem legalábbis, és szerintem a többieknek is), hogy tetszik nektek a kis történetünk, és mindig várjátok, kéritek az új részeket. :) <33 Reméljük, hogy a ritka frissítések miatt nem fogtok elpártolni tőlünk. :)
Na, de nem pofázok tovább, jó szórakozást Solya új részéhez! :) :D

21. rész

Solya


Nagyon vártam már a kis svájci kiruccanásunkat, főleg persze Robert miatt. Másrészt reméltem, hogy Noncsit egy kicsit fel tudjuk vidítani, de ez nem igazán sikerült. Elmentünk vásárolgatni, sétálni, fagyizni és nagyon sokat is pihentünk, hisz a Száguldó Cirkuszban való dolgozás nagyon kimerítő tud lenni.
Aztán végre eljött a buli előtti nap, amikor én „átköltöztem” Robert-hez. Amikor becsöngettem alig bírtam kivárni, hogy kinyissa az ajtót. Az elmúlt időszakban nagyon megkedveltem, vagyis annál több. Beleszerettem. Ahogy kinyitotta az ajtót egyből a nyakába ugrottam és szenvedélyesen megcsókoltam. Éreztem, hogy vigyorog.
- Látom, hiányoztam – vigyorgott még mindig, amikor elszakadtunk egymástól.
- Az nem kifejezés.
Segített felhordani a cuccaimat a szobájába, majd lementünk a konyhába, mert mindketten megéheztünk. Ezzel csak annyi gond volt, hogy a hűtő szinte teljesen üres volt.
- Úgy nézem rendelnünk, kell – fordultam Rob felé.
- Pizzához mit szólnál?
- Szabad neked olyat enni? – vontam fel a szemöldököm.
- Nyugi, majd lemozgom – kacsintott rám, és ahogy felfogtam mire is gondol, elpirultam és szégyenlősen lesütöttem a szemem, de ő ezt nem hagyta és felemelte az államat, hogy a szemébe nézzek – Nyugi, semmit nem siettetek.
- Köszönöm – suttogtam hálásan és adtam neki egy apró csókot.
Végül mégiscsak pizzára esett a választásunk, így Rob gyorsan megrendelte.
- Ha jól sejtem még be kell szerezni holnap estére jó pár dolgot.
- Jól sejted. Valamiféle szendvicsnek valót kéne szerezni, meg persze italokat. Pár díszt se ártana venni.
- Akkor holnap reggel elmegyünk bevásárolni, ha Neked is jó.
Csak bólintott egyet. Közben megérkezett a pizza, így Rob kiment ajtót nyitni, én pedig előszedtem két tányért. Hamar megvacsoráztunk, és amíg gyorsan elmosogattam és elpakoltam Rob felment zuhanyozni, majd én is így tettem. Mivel az idő egész jó volt a pizsamám egy pólóból és bugyiból állt. Ahogy kimentem a fürdőből és Robert meglátott elakadt a lélegzete, én meg, ahogy lenni szokott, elpirultam. Gyorsan leoltottam a villanyt és befeküdtem mellé az ágyba, ő pedig a mellkasára vont.
- Egyszerűen megőrjítesz – suttogta a fülembe – Jó éjszakát.
- Neked is.
Megfordultam úgy hogy háttal legyek neki. Szerencsére hamar sikerült elaludnom és így reggel viszonylag korán, 8 óra körül fent voltam. Választottam magamnak egy kényelmes ruhát, majd felöltöztem és elkezdtem ébresztgetni a még mindig alvó lengyelt.
- Rob, ébresztő – simogattam az arcát.
- Csak még egy kicsit – motyogta és esze ágában se volt kinyitni a szemeit.
- De kelned kell. Sok dolgunk van még.
Nagy nehezen azért sikerült felkelnie és elkészülnie, aztán elindultunk bevásárolni. Előtte azért megálltunk egy pékségnél, mert otthon nem volt semmi, amit reggelizhetnénk. Utána pedig bevetettük magunkat egy szupermarketbe, ahol sikerült rendesen megpakolni a bevásárlókocsit. Vettünk szendvicsnek valókat, pl.: kenyeret, vajat, sajtot, felvágottat, de olyanokat is, amiket a pilóták is ehetnek. Bevásároltuk az alapvető élelmiszereket, amik a mindennapokhoz kellenek. És persze az italokról is gondoskodtunk. Az üdítők mellé pár alkoholt tartalmazó üveg is került a kocsiba, mint például: vodka, tequila és whiskey. A nagybevásárlás után kerestünk egy helyet, ahol tudunk venni pár díszítőelemet. Találtunk is egy nagyon jó kis boltot, és ahogy ott végeztünk, hazamentünk. Először feldíszítettük a lakást, utána elkészítettük a szendvicseket. A nappali egyik falához tettünk két asztalt, amire elhelyeztük őket, tányérokkal, poharakkal és az italokkal együtt. Mire kész lettünk mindennel az óra már fél 7-et mutatott, így volt másfél órám elkészülni. Egy fekete, combig érő ruhát vettem fel, fekete magas sarkúval. A hajamat kiegyenesítettem és feltettem egy füstös sminket. Szegény Rob nem tudom, hogy lett volna kész, ha nincs másik fürdő is a házban, merthogy én is épphogy elkészültem mire elkezdtek szállingózni a vendégek. Pont én nyitottam ajtót, amikor barátnőmék megérkeztek.
- Sziasztok – köszöntöttem őket boldogan.
Bevezettem őket a nappaliba és megmutattam, hogy mit merre találnak, aztán sajnos ott kellett hagynom a társaságukat, mert újabb vendégek érkeztek. És ez így ment addig, amíg az összes meghívott meg nem érkezett. Fáradtan rogytam le a kanapéra, hogy pihenjek egy kicsit. Közben szememmel Rob-ot kerestem, aki hamarosan csatlakozott hozzám.
- Megint észvesztően festesz. Lenne kedved táncolni?
- Veled? Akármikor – nyújtottam a kezem.
Éppen Alexandra Stan Mr.Saxobeat-je ment, így nem volt nehéz ráhangolódni a zenére és követni a ritmusát. Szorosan Rob-hoz bújva táncoltam és egyre jobban belevetettük magunkat a bulizásba. Ehhez pedig hozzá kell tenni, hogy semelyikünkben nem volt sok alkohol, épphogy ittunk valamit, mert a házigazdáknak csak nem kellene részegen fetrengeniük. Jó pár számot végigtáncoltunk, majd pihenés képpen beszélgettünk a még olyan állapotban lévő vendégekkel. Az első távozók hajnali egy körül mentek el és fél 3 körül már nem sokan voltunk. Csak a három stúdiós lány, Kimi, Jaime, Fernando, illetve mindketten. Ekkor történt, hogy kitört egy hatalmas vihar. Kint ömlött az eső, dörgött, villámlott és a legrosszabb, hogy az áram is elment. Ilyen időbe természetesen nem engedtük őket haza, hanem felajánlottuk, hogy maradjanak itt éjszakára. A gond annyi volt, hogy csak három felesleges szobánk volt, így Es-Jaime, Fer-Lau és Noncsi-Kimi párosok alakultak. A lányok nem fogadták kitűnő örömmel, de nem tudtak ellene mit tenni. Miután mindenkinek megmutattuk a saját kis szobáját mi is elvonultunk. Az átöltözés után már bújtam is be az ágyba, hogy aludjak, de valami nem hagyott nyugodni. Éreztem Rob izgalmát és elöntött a vágy. Hirtelen ötlettől vezérelve a hátára fordítottam és ráültem a csípőjére. Nagyon meglepődött, és amikor először megcsókoltam nem is reagált semmit, de aztán észbekapott és visszacsókolt. Közben benyúltam a pólója alá és elkezdtem simogatni, felfedezni a mellkasát, a kockákat a hasán. Közben ő is felfedezőútra indult a pólóm alatt és hamar meg is szabadított tőle. Persze én se voltam rest és követtem a példáját. Fordított egyet magunkon és immáron én feküdtem alatta. Elszakadt az ajkaimtól és elkezdte csókolgatni a nyakamat, majd a melleimet kényeztette egy darabig. Ezalatt én tovább simogattam a felsőtestét és néha-néha végigsimítottam a boxerén, ilyenkor pedig egy-egy sóhaj tört fel belőle. Leszedtem róla az alsóneműt és most én fordítottam magunkon. Kezembe vettem legnemesebb testrészét és először csak simogattam, majd ajkaimmal is megízleltem. Egy idő után újra fordított magunkat és gyorsan lehámozta rólam a bugyimat és elkezdte simogatni a legérzékenyebb pontot a testemet. Iszonyúan vágytam már rá, hogy magamban érezhessem, így újból fölé kerültem és nemes egyszerűséggel magamba fogadtam. Mindketten felnyögtünk az érzésre, majd lassan mozogni kezdtem és fokozatosan gyorsítottam a tempón. Egyszerre léptük át a gyönyör kapuját és fáradtan dőltem le Rob mellé. Egy utolsó csók után egyből elaludtunk.

3 megjegyzés:

  1. Szinte szóhoz nem jutok :D
    Meglepő rész lett de természetesen a legjobb értelemben*-*
    Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz még itt :)
    puszi
    Szabina

    VálaszTörlés
  2. Úgy bekukkantanék a másik három szobába is !Lehetne?
    Puszi :ditke

    VálaszTörlés
  3. Halihó! Na ma megtaláltam a blogot és egyszerre elolvastam az egészet. Imádtam! Nagyon tetszik ahogy írtok, meg maga a történet is. És egyetértek az előző hozzászólóval! Mondjuk nekem a kedvencem a Noncsi-Kimi páros, de a többire is kíváncsi vagyok! Nagyon várom már az új részt!
    Puszi: Linda

    VálaszTörlés